A BAZ-megyei lengyel-zsidó kultúra nyomában: tanulmányút régiónk lengyel-zsidó örökségeinek feltárására
2023. szeptember 10.
Bodrogkeresztúr – Sátoraljaújhely – Mád – Tokaj – Tarcal
A Miskolci Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat 2022-ben indította útjára a Kultúrák Találkozása elnevezésű programsorozatot, amely elsősorban a lengyel-magyar zsidóság emlékeinek, történelmének és kultúrájának vizsgálatát, felfedezését tűzte ki célul.
Azt, hogy erre egyértelmű igény van a közösség részéről, mi sem bizonyíthatná jobban a „KULTÚRÁK TALÁLKOZÁSA – lengyel zsidó kultúra, szokások és hagyományok” című előadásunk, vagy a Miskolci Zsinagógánál tett látogatásunk nagy sikerénél.
A mostani tanulmányutunk kifejezetten régiónk lengyel zsidó emlékhelyeinek megtekintését tűzte ki célul, amelynek során Raguczki Gábor megosztott velünk olyan információkat és tudást a lengyel-magyar zsidóság történelméről és kultúrájáról, mint pl. a haszid zsidóság meghonosodása Magyarországon.
Első állomásunk a zsidó zarándoklatok egyik kiemelt úticélja, Bodrogkeresztúr volt. A Bodrog-parti kis falu 2002-ben lett a Tokaj-hegyaljai borvidékkel együtt a Világörökség része. A borászat és szőlőtermesztés felvirágzásában nagy szerepet játszottak a 1726-tól Galíciából (Lengyelország) betelepített haszid zsidók. A közösség egyik legkiemelkedőbb tagja Reb Steiner Saje (1851-1925) csodarabbi volt, akinek sírját a Dereszla-dombon a 18. században létrehozott zsidótemetőben látogattuk meg.
Második megállónk Sátoraljaújhely volt, ahol a Zemplén Európa Házban Juhász István várt minket, a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány igazgatója. Az egykori Kesztenbaum Márton alapítványából épített Izraelita Tanoda helyén lévő Európa Házban Juhász István által megismerhettük az iskola keletkezésének és fontosságának történetét valamint a sátoraljaúhelyi zsidóság életéről is nagyon sok érdekességet tudtunk meg.
Az előadás után megtekintettük a környék egykori zsidó épületeit, vagy azok egykori helyét, mint amilyen a haszid imaház vagy az ortodox zsinagóga.
Sátoraljaújhelytől való búcsúnk után tovább indultunk tanulmányutunk következő állomására, Mádra, ahol az 1795-ben épült, és még ma is működő zsinagógát látogattuk meg. A zsinagóga építését két gazdag, borkereskedő család a Brener és a Teitelbaum támogatta, és több mint 150 éven át szolgálta az itt élő zsidókat. A zsinagóga állapota az 1950-es évektől erőteljes pusztulásnak indult, felújítása 2000-ben kezdődött meg és jelenleg is a világ 100 legszebb zsinagógája között tartják számon. Belső tere lengyelországi hagyományok alapján épült fel. Érdekessége az eredeti falba épített persely és a kézmosó medence.
Valamennyi résztvevő számára hatalmas lelki élmény volt Raguczki Gábor holtakért elénekelt imája a tóraolvasó asztalnál.
Mádot elhagyva Tokajba mentünk, ahol első körben egy hangulatos ebéden vettünk részt. Az ebéd végén a résztvevőket megajándékoztuk, hogy még sokáig emlékezzenek erre a csodálatos útra valamint megköszöntük a szervezőknek és legfőképpen Gábornak az egész napos vezetést.
Ebéd után az egykori tokaji zsinagógához mentünk, ahol jelenleg Kulturális Központ működik.
Utolsó állomásunk Tarcal volt, a jelenlegi Tarcali Galéria, ami egykoron zsinagóga volt. Az évtizedekig méltatlanul bánt épület a felújítás után visszanyerte egykori szépségét.
Elmondható, hogy mindazok, akik részt vettek ezen a tanulmányúton rengeteg új élménnyel és ismerettel térhetett haza. Nagyon örülünk, hogy mélyebben is megismerhettük a Lengyelországból egykor idetelepített haszid zsidóság történelmét és amely ismeretterjesztést a jövőben is folytatni szeretnénk.
A Miskolci Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat ezúton is szeretné kifejezni köszönetét a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek a támogatásért, amely lehetővé tette, hogy a miskolci lengyelséggel, valamint a magyar barátainkkal ilyen szép számban részt vehettünk az „A BAZ-megyei lengyel-zsidó kultúra nyomában: tanulmányút régiónk lengyel-zsidó örökségeinek feltárására” elnevezésű tanulmányúton.
Írta: Szabó Mónika és Zsótér Judit
Fotók: Szabó Mónika és Bárkányi Péter
